Restaurációs beavatkozások priorizálása homoki területeken a potenciális vegetáció és a lokális környezeti tényezők alapján a Duna-Tisza közi hátságra

Célunk egy restaurációs döntéstámogatói rendszer létrehozása homoki élőhelyekre, amely meghatározza, hogy mely területeken lehetne elsősorban homoki élőhelyeket helyreállítani és erre milyen beavatkozási típusokat javasolnak, és amelynek elemei felhasználhatók lesznek a Zöldinfrastruktúra projekt keretében tervezett országos restaurációs prioritások fejlesztésénél. A restaurációs beavatkozások priorizálásánál figyelembe vesszük a regenerációs képességet, a lokális és táji környezetet (Csákvári et al. 2021 2022), valamint az eddigi összegyűlt restaurációs tudást és zöldinfrastruktúra fejlesztési szempontokat. A restaurációs priorizálás során a zöldinfrastruktúra fejlesztés során ökoszisztéma váltással fejlesztendő homoki területekből indultunk ki (Szitár et al. 2021). A kutatásban a céltársulások meghatározására a többrétegű potenciális természetes vegetációs (MPNV) modell adta predikciókat használjuk, majd ezeket rangsoroltuk tovább a lokális abiotikus és a táji természetesség és tájhasználat alapján. 

1. Első körben MÉTA hatszög szinten leválogattuk a fejlesztendő homoki területek közül azokat, ahol potenciálisan magas természetes gyepek előfordulási valószínűsége (hármas vagy négyes rang), de nem kiemelkedően magas a beerdősülés lehetősége. Ezután az egyes homoki céltársulásokra külön-külön is megadjuk a prioritási sorrendet az MPNV predikciók alapján. Magas potenciál esetén prioritást élvez az élőhely, közepes potenciál (kettes rang) esetén mozaik elemként még előfordulhat mint cél, alacsony potenciál (egyes rang) esetén nem javasoljuk. Végezetül a három élőhely potenciális előfordulási térképeit összemetszetük az esetleges mozaik élőhelyek kijelölése érdekében, ahol több élőhely is magas ranggal előfordulhat.

Homoki célélőhelyek a potenciális vegetáció alapján

2. Második lépésben a lokális abiotikus faktorok alapján állítunk fel prioritásokat. A figyelembe vett faktorok: a talaj homoktartalma, a domborzat változatossága, a talajvízszint átlagos magassága, a hőmérséklet, illetve a csapadék szezonalitása. Élőhelyenként eltérő, hogy melyik tényezők, és milyen határértékek fontosak. Ezeket az egyes élőhelyekre véletlen fa módszerrel határoztuk meg (Csákvári et al. 2021).  

Homoki célélőhelyek abiotikus tényezők alapján

Publikációk

Csákvári E., Bede-Fazekas Á., Horváth F., Molnár Zs., Halassy M. (2021). Do environmental predictors affect the regeneration capacity of sandy habitats? A country-wide survey from Hungary. Global Ecology and Conservation, 27(4):e01547, https://doi.org/10.1016/j.gecco.2021.e01547

Csákvári E., Molnár Zs., Halassy, M. (2022). Estimates of regeneration potential in the Pannonian sand region help prioritize ecological restoration interventions. Communications Biology 5, 1136, https://doi.org/10.1038/s42003-022-04047-8

Szitár K., Csőszi M., Vaszócsik V., Schneller K., Csecserits A., Kollányi L., Teleki M., Kiss D., Bánhidai A., Jáger K., Petrik O., Pataki R., Lehoczki R., Halassy M., Tanács E., Kertész M., Csákvári E., Somodi I., Lengyel A., Gallé R., Weiperth A., Konkoly-Gyuró É., Máté K., Keszthelyi Á.B., Török K. (2021). Az országos zöldinfrastruktúrahálózat kijelölésének módszertana többszempontú állapotértékelés alapján. Természetvédelmi Közlemények, 27: 145–157. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2021.27.145